A legvonzóbb tulajdonság egy emberben nem a külseje, a pénze vagy a meggyőző beszéde. Hanem a belső nyugalom és a kiegyensúlyozottság. Ez nem teljes érdektelenséget jelent, hanem azt a képességet, hogy érzelmileg ne függjünk az eredménytől.
Ez az érzelmek feletti uralmat, a külső megerősítéstől való függetlenséget és azt a magabiztosságot tükrözi, hogy mások jelenlétével vagy anélkül is halad előre az életünk.
Amikor valakinek vannak lehetőségei, céljai és teljes élete, nem üldöz másokat. Nem kétségbeesetten vágyik mások figyelmére, és nem alakítja át a személyiségét, hogy megfeleljen nekik. Tudja, hogy az értékét nem az határozza meg, hogy mások választják-e vagy sem.
Ez az önellátásból fakadó energia az, ami igazán vonzóvá tesz. Mert ami ritka, ami nem mutat szükségletet, az válik igazán kívánatossá.
Másokat akarni az életünkben természetes, de szükségből ragaszkodni hozzájuk a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk. A vonzalom a bőség következménye, nem a kétségbeesésé.
Minél inkább a saját utadra koncentrálsz, annál ellenállhatatlanabbá válsz. Ha elsajátítod ezt az alapelvet, minden megváltozik: többé nem aggódsz amiatt, hogy ki marad és ki megy, mert a nap végén a valódi főnyeremény te magad vagy.