Egy fénysugár ma végigkísért,
kezem ölén ringott szüntelen.
Nyitotta lelkem belsejét, ölelte
szívem, és minden melegét
nekem adta, visszaadta nekem
az elveszett önmagam szeretetét.
Egy kis fény a nagy sötétségben
kóborló lelkemnek utat mutatott.
Segített, hogy átlépjem az árkot,
ne essek földre szüntelen,
ne legyen több seb, ne vérezzen
hitem, hívogatott, ígérte kivezet
ebből, a vak vezet világtalant
világból…a fény, a szeretet.
/id Pieter Bruegel festmény /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése