Kinn füst színű fákra repülnek az álmok.
Ásít az este a lámpa körül.
Reccsen az ablak. Szél hiszi: szállok…
Torkomon át ezer év hegedül.
Lám, itt vagyok újra, megint! Mire vártok?
Táncol az élet, az ég is örül.
Pislan a fényem, messzi világok
súgnak az éjbe. S az éj menekül!
Hát, ez vagyok én! Csupa Menny! Csupa átok!
Szétporladt dalok húrja belül.
Száz lélek kiált, hogyha kiáltok!
Mégsem öleltek. A hangom elül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése