Katerina Forest

“Az évek jöttek, mentek,” észrevétlen, elsuhant mellettem több évtized, de nem törődtem a múló idővel. Velem voltál. Melegített...

  Az apja és az anyja ott ül a kis konyhában, abban a szűk lyukban, amibe, ha beültek hárman, mint egy szardíniás dobozban elfogyott körülöt...

Emlékeimben koldulva járok, keresek apámról egy régi álmot, mi eltűnt szemem elől, elhalványította az idő. Apám eltűnő árnya mindig kísér...

Emlékszem arra a rózsára, ami kint a kertemben harmatban fürdött, szirmait tárta a fény felé, ma elvágtam üde zöldjét, halálra ítéltem,...

Ott ültél csendben a ház előtt, szóltam hozzád – Gyere be a házba, hűvösek az esték, megfázol anyám. Valahol messze jártál, nem ha...

Emlékeimben koldulva járok, keresek apámról egy álmot, mi eltűnt szemem elől, elhalványította az idő. Apám eltűnő árnya mindig kísért,...