Katerina Forest

Átsiklott a szél a mező felett, kicsit forgott, dülöngött, mint a részeg, a szőkére festett cigánybúzáknak megborzolta, megtépde...

Az emberek tükörképükkel azonosítják általában magukat, nevükkel, munkájukkal, amit csinálnak. Ezek közül egyik sem az, amik valójában ...

Kavicsos út, hepehupás, rajta szelíden bújó pocsolyák, már oly régen járok ezen az úton. Ha elfáradok, megpihenek bárhol, árokparton...

Mikor azt hiszed bántottalak, én megvédtelek. Mikor azt hiszed elárultalak, kimondtam más helyett az igazat. Megvédtelek a saját ...

A pszichém megfoszt ma az álmaimtól tágra nyílt szemem a semmibe néz, fejemből kigördül a tudat, előttem fetreng,   mint egy utcasarki ...

Magad emésztő, szikár alak! Én megbántottalak. Botot faragtál, ábrákkal tele, beszélt a nyele, aztán meguntad. Igy volt? S eldobtad,...

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag, mint alma magházában a négerbarna mag, és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van...

Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajté...

A hab leszállt. Arcom nem éri már. Sarát lassan törli az öntudat. A szégyenkező meztelen-csigák félve tátják apró rút...

Ma nem lázadtam fel a lassú meder ellen, ma békésen hömpölyögtem és megcsókoltam öreg falvak lábát. Ma felüdítettem egy lankadt virá...

Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull ...

Kósza gondolatok rémisztik álmomat, ébredésem fájó öntudat, mert nem vagyok veletek a havas utakon. Csak mentek az úton, s megal...

De valamit mégis megtanultam, negyven év alatt: megtanultam azt, hogy nem lehet eléggé alázatosan, elég türelmesen és hódolva fogadni a...

Katerina Forest: Katerina Forest: Az idő rabságában :     Léptek koppanása csillagporos úton az idő járja a végtelent, megy a vén kujon....

2. Katerina Forest: SÁRA:  Az angyalok ráérnek  Hogy ki is Sára? Ha elsőre megvetnéd a gőgös egyetemista lányt, aki úszik az árral...

Katerina Forest: SÁRA  I.rész: Az angyalok ráérnek                              SÁRA II.rész: A hozzád vezető út                 ...

Sárgával színezi a tél a hó alatti rétet, barnán zörögve szál egy falevél, a fák is bénán néznek az égre, csillan rajtuk a fagy...

Még szomorú vagyok, mert letéptelek magamról, mint a vihar a fáról a gyümölcsöt. Hiába kapaszkodtál, könyörögtél, én kíméletlenül el...

Kimondták!  "Klímamenekültek" egyértelmű, hogy eljött ez a korszak. A népvándorlást ha akarjuk, ha nem, tűzzel vassal sem tudju...

Más ez az ősz, furcsa érzés, ahogy érkezett kopogtatás nélkül, nyitja az ajtónk, hirtelen hűvös lett az est. Hideg lett a lelkem tőle ide...

A hajnali köd megint ráfeküdt a háztetőkre, nyálasan csurog, kenődik ablakra, kőre. Nézem a kinti világot, hol szürkére festi a tél...

A hegy délcegen tör az ég felé, nyújtózva fellegekig ér néha lecsúszik rajta a köd, siklik, simítja kőszikla lelkét. A felhőkből víz bu...

Ki van az agyam ettől a téltől, a hidegtől lefagy bennem minden gondolat. Kisétálok a ház elé összeszedni pár egység D vitamint. Nézelő...

A csend is más… Pedig ugyanúgy csend. A szó, a hang hiánya. Mégsem ugyanaz. Mert nem mindegy, kivel vagy csendben. És miért. A csend le...

Kezem a válladon, ölellek, ígérem, hogy mindig megvédelek. Önmagam sem értem, hogy miért tettem szent esküvést, hogy az életed része le...

Katerina Forest: Katerina Forest: Gender Jézus! : Kint szürke köd mocska ragad az utca kövén, fekete varjak károgását szórja a szél. Haran...

"Ha az örömöd attól függ, hogy valaki mit tesz, illetve mit nem tesz, akkor csapdába estél. Mert azt nem tudod irányítani, hogy máso...

1. Ne tölts időt a nem megfelelő emberekkel ! Az élet túl rövid ahhoz, hogy olyan emberekkel töltsük, akik kiszívják belőlünk a boldogs...

Kint szürke köd mocska ragad az utca kövén, fekete varjak károgását szórja a szél. Harang kondul, halottnak zenél, érces ritmusa be...