Üdvözöllek! Blogregényeim és verseim mellett sok irodalmi gyöngyszem is megtalálható az oldalon.
Oldalak
(Áthelyezés ide: ...)
Kortárs költők
Idézetek
HOLT KÖLTŐK
Katerina versek
Naplóm
Baraka /kisregény/
Angyal az úton /regény/ 1.rész
Túlélési Ösztönök 1.rész/ Regény/
Túlélési ösztönök 2.rész/regény/
Zene/ Mulat az AI/
▼
2022. szeptember 16., péntek
Ráérünk
›
Vihar jön, erdők mezők felett közelít a végítélet. Szakadnak a kövek a hegyoldaláról, reccsen a sok kiszáradt ág, mély sóhajjal fö...
2020. december 16., szerda
Reményik Sándor:Karácsonykor
›
A szent estén majd eljövök ide. Álmaim szekerébe fogatok És szólok fantáziám táltosához: Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok, És álomhintón...
Ady Endre :Karácsony – Harang csendül…
›
I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Sze...
2020. december 5., szombat
Máté Péter: Elmegyek
›
Egy kis patak mindig rohant, s egyre csak énekelt. Egy sziklafal útjába állt, s a dalnak így vége lett. Én is így lettem néma víztükör, Mi...
1 megjegyzés:
Ady Endre: Párisban járt az Ősz
›
Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen ...
2020. november 29., vasárnap
Katerina Forest: Hamis Karácsony
›
Halkan kérem én, talán meg se hallod, hogy fordítsd felém arcod, s akkor talán észreveszed, ha szemembe nézel, a lelkemből árad...
Katerina Forest: Fagyott madár
›
Fagyott madár a földre hullt, betakarta puha hó. Kicsi madár, kicsi madár feladtad hát, eddig tartott haláltusád. Éjszakában világító é...
2020. november 24., kedd
Katerina Forest: ÉHEZÉS 2.
›
Terítő nélküli asztal közepén üres tányér. Meleg leheleted kondenzcsíkként körbejárja a hideg szobád. Nem vagy egyedül. Veled ül az ür...
Katerina Forest: Tenyerembe veszlek
›
Tenyeremre veszlek, felemellek, hogy lásd milyen a világ. Ha kimozdulsz az álmaidból, alvó lelked kinyitod, meglátod, az csak...
Katerina Forest: Túlélési ösztönök 2.rész
›
A szegénység bilincsében A nyolcadik osztályos bizonyítványom kitűnő lett, ezzel meg is teremtettem magamnak egy álomvilágot, nem les...
2020. november 23., hétfő
Dsida Jenő: Apokalipszis
›
Amerre én megyek: lángot vetnek a hazugság-erdők, bennégnek a kifacsart gondolatok, a maszkok lehullanak. Néhány gitár és hegedű vijjog na...
Radnóti Miklós : ALKONYI ELÉGIA
›
Ó, alkonyoknak könnyű vétkei: semmittevés és pillanatnyi csönd; az álmos hegyek fejére lassan az este ringató folyókat önt. A nap zaja elú...
Radnóti Miklós: ELSŐ ECLOGA
›
Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem, tam multae scelerum facies;… ...
Gyóni Géza: Egy asszonyt várok
›
Ezer szem kérdi s meg nem érti: Miért jöttem és mire várok? S én Felelek: »Egy asszonyt várok. Csöndesen! Meg ne riasszátok.« Nesztelen út...
Radnóti Miklós: Második ecloga
›
REPÜLŐ Jó messzi jártunk éjjel, dühömben már nevettem, méhrajként zümmögött a sok vadász felettem, a védelem erős volt, hogy lődöztek bará...
Radnóti Miklós: Negyedik ecloga
›
KÖLTŐ Kérdeztél volna csak magzat koromban… Ó, tudtam, tudtam én! Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba! tompán csap rám a sötét és vág en...
Radnóti Miklós: ötödik ecloga
›
TÖREDÉK Drága barátom, hogy dideregtem e vers hidegétől, hogy rettegtem a szót, ma is elmenekültem előle. Félsorokat róttam. ...
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez
›
A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te ...
József Atilla: Nyári délután
›
Cseveg az olló. Néne nyesi a pázsitot, guggol. Hátulról nézve is látni, ásitott. Rádió nyüzsög. Szárnyak dongnak az üvegen. Lágy szellők...
József Atilla : Kopogtatás nélkül
›
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsó...
József Atilla: TEDD A KEZED
›
Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, ...
József Atilla: A VÁROS PEREMÉN
›
A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó , keményen, v...
Karinthy Frigyes: Vezeklés emelt fővel
›
A kéj lecsapó mennykövénél Amit láttam, nem volt mennyország, – Uram, mutasd meg újra orcád; Tévedtem, ennyi az egész. Tévedtem – bűnt m...
József Atilla: HAZÁM
›
Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a l...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése