Oldalak

▼
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elmúlás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elmúlás. Összes bejegyzés megjelenítése
2025. március 17., hétfő

Katerina Forest: Harmonikaszó

›
Válladra hajtom a fejem, jó a közelséged. Ne szólj, csak figyelj, milyen békés minden. Halkan szól a zene, a kertből madárdal kíséri a h...
2024. február 21., szerda

Katerina Forest: Örök emlékezet

›
“Az évek jöttek, mentek,” észrevétlen, elsuhant mellettem több évtized, de nem törődtem a múló idővel. Velem voltál. Melegített...
2023. február 21., kedd

Katerina Forest: Máshol

›
Fénytelen reggelek jönnek, kertek alatt búvó hajnalok után, a hóesés elsimítja az éjszakai lábnyomokat mik bezárt ajtódig vezettek.Lassa...
2017. szeptember 6., szerda

Katerina Forest : Őszidő

›
Hangtalan jön az Ősz, bő kabátja suhan utána. Mindent, mihez hozzáér, aranyra, barnára fest. Forgószél suhan, dülöng az ösvényen, hideg...
2017. március 12., vasárnap

Katerina Forest :Egyszer véget ér

›
Egyszer véget ér az álom, jól tudom. De addig hiszek és álmodom. Egyszer véget ér az út, amin megyek. De míg látom a fényeket...

Katerina Forest: HA ITT AZ IDŐ

›
Ha itt az idő és szól fentről egy angyal, - Készülj, már az óra lassan lejár! Megkérem én az angyalom, ne siessen oly nagyon...
2017. március 9., csütörtök

Katerina Forest: Amikor

›
Amikor fáradt kezem Már mozdulni se tud, Amikor elmémben A tudat kihunyt, Akkor leszek boldogtalan. Míg érzem az illatot, ...
2017. március 7., kedd

Katerina Forest: NAPLEMENTE

›
A nap óriás vörös gömbje a horizontra ért, ringott még kicsit a tó vizén, játszott a faleveleken, pasztellt festett, majd szürkét, utána m...