Oldalak

▼
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öregség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öregség. Összes bejegyzés megjelenítése
2023. február 21., kedd

Katerina Forest: Máshol

›
Fénytelen reggelek jönnek, kertek alatt búvó hajnalok után, a hóesés elsimítja az éjszakai lábnyomokat mik bezárt ajtódig vezettek.Lassa...
2020. november 29., vasárnap

Katerina Forest: Fagyott madár

›
Fagyott madár a földre hullt, betakarta puha hó. Kicsi madár, kicsi madár feladtad hát, eddig tartott haláltusád. Éjszakában világító é...
2018. július 16., hétfő

Katerina Forest: Ha majd megöregszünk

›
Egyszer megöregszünk… léptünk tétova lesz, bottal járunk. Sokat időzünk a múlt emlékeiben, visszapergetjük az időt… valamit folyton ker...
2017. április 2., vasárnap

Katerina Forest: Ez is Szerelem

›
Szemed lehunyod, pihensz. Egy hajtincs homlokodon elsimítja gondolatod, olyan nyugodt az arcod. A mély ráncok szemed alatt kisimultak, pi...
2017. március 31., péntek

Katerina Forest: MÁR FÁRADOK

›
  Már fáradok, sokáig nem hittem el, hogy ilyen nehéz lesz az élet. Ha  tehetem, elbúvok csendes árnyú fák  alá, nézem, hallgatom...
2017. március 24., péntek

Katerina Forest: Jó vagy öreglány

›
Személyiségünk mire kiteljesedik, Testünk megöregszik. Már nem érdekel az idő, Az se, mit mutat a tükör. Elébe állok, összenevetü...
2017. március 9., csütörtök

Katerina Forest : Fáj nagyon

›
Réseken bújik a köd, ragad üvegre, kőre, csontjaim szilánkjaiban nyilall a tőre, ma újra alászállok a pokol fenekére. Átlépem önmagam tű...