Katerina Forest

Lassan gyújtod a mécsest, óvatosan, féltve, tenyered takarásában a láng imbolyog, fénye gyenge. A temetőre esti szürkület dobja fátylá...

"Ugyan útra kelnek e 2017 telén a szegények Magyarországon?" Kósza gondolatok rémisztik álmomat, ébredésem fájó öntudat, ...

Kapualján jár a hideg tél, hósapkáján csillogó a dér, háztetőkre omlik fagyott takaró, falakon belül van a halállal alvó. Istenem, Ő a ...

Még döbbenten álltam s néztem arcod, mi márványként szoborrá változott. A fekhelyen egy elkínzott test feküdt, de lelked már könnyű szá...

Katerina Forest: Katerina Forest: Maradj még : A mennyezet repedéseibe bújik a lét, aláhullok, nem érzem a mélységét, csak a hideg leheletét...

Mint a katonák a forró sivatagban, menetelünk az életért, egy korty vízért. Lábunk reszketve lép az ismeretlen földre. A félelem sikoly...

Még sírhatsz, még hullhat a könnyed temetheted gyermeked, még nincs vége, még most következik, amibe beleremeg ez a törékeny világ, ott...

Nyomorult ember, mondd, mit érsz, ha sötét utcán jársz magadban, hogy rongyos ruhádat ne lássa az elitek büszke tábora. Sunyi szava...

Esős reggelre ébredt a város a szél végigzúgott a kapualjakon. Megpihent néha a ház falának dőlve, majd felsuhant és bezörgetett az ab...

. Mintha jártam volna itt, ezen az úton, botlik lábam, mint akkor a félre gördült köveken. A távoli templomtorony ugyanott, és a korha...

Hogy mondjam el neked, mit jelent e föld nekem? Szavak szürkék, hiteltelenek. Megpróbálom mégis, hunyd be két szemed. Vedd át tőle...

Az alkony elküldte felém bíbor sóhaját, vén fák alatt nyújtózik az árnyék. Elfáradtam én is hosszú sétámon, pihenni vágyom. Látod itt...

Katerina Forest: Katerina Forest: Léleksirató : Még élek, érzem, még ver a pulzusom, még mozdul a karom, de gyűrötten lóg bennem a lélek, ...

Még élek, érzem, még ver a pulzusom, még mozdul a karom, de gyűrötten lóg bennem a lélek, mint mosott rongy a drótkötélen. Foldoz...

Nagyra törő álmaimat altatgatom. Talán érdemes vigyáznom, hogy megmaradjon a hitem. Csendes léptem senkit nem zavar. És...

Mikor eljön a vég, csókot lehel szádra a halál. Keserű nyála folyik lelkeden át. Megbénít a tudat, pánik tör rád, itt a földi...

Tenyeremre veszlek, felemellek, hogy lásd milyen a világ. Ha kimozdulsz az álmaidból, alvó lelked kinyitod, meglátod, az csak ámbrád vo...

Fenn az űrben napszél fúj  csillagport, lenn a földön északi fény  bolyo...

Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Símulj az üveglapba, Rejt...

Hangtalan jön az Ősz, bő kabátja suhan utána. Mindent, mihez hozzáér, aranyra, barnára fest. Forgószél suhan, dülöng az ösvényen, hideg...

Gőzölgő kávém finom fodrán ül a reggel. A kerti pázsit dértől remeg. A nagy diófa ágait, az éjjel elhagyták a falevelek. Zörgőn, sárgá...

Közelít az ősz Az éjszakák már hűvösek, nyitott ablakodban ül a csend. Reggeli sétádon már nem vagy egyedül. A fák lombja közül siklik ...

Rejtélyes erdő mélyén kúszik a csend, félve lépsz, talpad alatt reccsen a száraz ág. Nem rezdül levél, madár nem dalol, az él...

Kérdezzetek, ha tudok válaszolok; válaszolok, ha tudok... Ha tudok... el szoktam mondani, el szoktam mondani... amit... amit eddig nem ...

... ahogy riant a téli jég, tavaszt remélt a büszkeség. A fák hegyén remény fakadt, fehérruhás- virágmalaszt. Esőt remél a földkabát, ci...

Ha meghalok majd, mélyre ássatok gyarló valómban meg ne lássatok, ködként inogjon eltűnt társatok, s nekem, szegénynek, megbocsássatok....

Tegnap enni adtam a múltnak hazug szavakat – fehér abroszon ragacsos morzsákat majd itattam – sós vízzel tudja mi a fájdalom a nem aka...

Szél sodorta levelek közt szökik az ősz, nesztelen léptekkel megy erdőn mezőn tova, mögötte elhagyatottan némán készül a táj, veti kő...

Rémálmok, aggodalmak, víziók, meggyötört éjszakámon sorba felkeresnek. Hideg veríték, összeszorított fogak, zsibbadó kezek, menekülés....

Szél sodorta levelek közt szökik az Ősz,  nesztelen léptekkel megy erdőn mezőn tova,  mögötte elhagyatottan némán készül a táj,  ...