Translate

2021. június 4., péntek

Mert tudom...

 


Furcsán jött a hajnal, nem tolakodott,

csendben megült az az ablakomon.

 Már nincs, aki sóhajtva rám szóljon: nézd, megint felhős az ég

 ma újra szomorú és fáradt leszek.

Nem akartam már érveket felhozni: nincs igazad

 a világ szép, a madarak dalolnak... egyáltalán miről beszélsz??

mert …tudom, hogy nemsokára meghalsz... itt hagysz engem…

engem, aki mindig becsapott… álszent módon hitegettelek

hogy ez csak pillanatnyi érzés, majd elmúlik

mint a felhorzsolt seb, begyógyul észrevétlen,

még ezernyi szép nap vár ránk…

még sokat nevetünk… nem mondtad soha , hogy nem hiszel nekem,

csak elfordítottad a fejed…

és ajkadon csendben elsimultak a mosolyok…

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése