Müller Péter: Az élet játék

 

" Ne feledd soha: az élet játék.

Nemcsak elkeseredett küzdelem és harc – hanem játék. Játék, hogy születünk, játékból tanulunk állni, járni, és fölállni újra és újra, ha fenékre huppanunk.

Ha jól élsz, játékból leszel szerelmes, játékból házas, és játékból lesznek gyermekeid, s őket is megtanítod arra, hogy bölcsen és vidáman játsszák végig az egész életüket. Kevesen tudják ezt a titkot.

Abban a hiszemben élnek, hogy a föld siralomvölgy, és szorgalmi feladat élni rajta: szenvedés, könny és reménytelenség.

Ez igaz, de csak akkor, ha tudod, hogy a világ ugyanakkor színház is, ahol az ember nemcsak éli, de játssza is a szerepét – lazán, vidáman, gyermeki szívvel.

Ha szerelmes vagy, mondd: most azt játszom, hogy szerelmes vagyok.

Ha elhagynak, mondd: most azt játszom, hogy elhagyott vagyok.

Ha beteg vagy, mondd: most azt játszom, hogy beteg vagyok.

Ne félj játszani! Mély igazság van emögött: akire azt mondod, hogy “én” – az csak egy földi szereped. Voltál már embrió, baba, gyerek, felnőtt, s leszel talán öreg is, és a játék végén itt hagyod a jelmezedet, a maszkodat, és mész tovább, új játékok, új szerepek felé.

Soha nem játszottak el egy szép zongoraversenyt görcsös ujjakkal és nagy akarással, és soha nem írtak még szép verset kedvetlen, játéktalan lélekkel. Kell az öröm! Kell a játékos öröm ahhoz, hogy valami szép, szabad és élvezetes legyen.

Ne feledd: az életed is egy Mű, amit csakis játékos lélekkel tudsz megalkotni – derűvel. Előtte megjárhatod a poklokat, “melózhatsz” sokat keservesen, fulladozhatsz is – de a végén bukkanj fel az árból, és nevess az egészen. A Lélek, aki halhatatlan, vidám benned és derűs. Öröm nélkül nem érdemes csinálni semmit.”

Müller Péter: Tanulj a víztől

 

"Nem legyőzni kell az akadályt, hanem túljutni rajta. A folyó nem áll le vitatkozni az útját álló sziklával, eltolni sem akarja, hanem túlfolyik rajta, és vidáman rohan a tenger felé.

Ehhez lágyság kell. Hajlékonyság. Türelem. És laza lelki tartás.

 

Lehet, hogy azért van akadály előtted, mert nem biztos, hogy arra kell menned. Jó, hogy ott van, csak nem tudod.

Sírógörcsöt kaptam, amikor valaha nem vettek föl a főiskolára, nem egyszer, de kétszer sem – így lettem író. Áldom a hülye zsűrit. És milyen jó, hogy nem sikerültek a külföldi terveim, sorban, egymás után egyik sem - így legalább itthon élek, és boldogan. És milyen jó, hogy nem csináltam gondot a sok bukásomból, és nem vesztettem el a hitemet. 

Akit a tenger vár, annak minden akadály kicsi. Még a hegyet is megkerüli. Vagy lyukat váj benne, és idővel föloldja még a köveket is. Tanulj a víztől, nem lehet legyőzni."

Müller Péter: Van valami

"Van valami, ami több mint szerelem! És több mint szeretet! Az igazán nagy kapcsolatokra, amit mindannyian keresünk, már nincs emberi szó. Nagyon-nagyon belülről, a ,,szívem szemével" kell látni a másik szívét, hogy felismerjem: sorsom van veled!
Ez a ,,szív szeme" nem a múló időben, hanem az időtlenségben lát.
Fiatal, hamvas lányban meglátja az öreg nénit. És az öreg néniben meglátja a fiatal, hamvas lányt. Olyan helyről nézi, ahol már nincs idő. És olyasmit lát benne, amin nem fog az idő. A test jelmeze megváltozhat, összegyűrődhet, az arc maszkja megvénülhet, megráncosodhat, de mögötte semmit sem változik az, akit mindig is láttam, látok, és látni fogok benne, és akire azt mondom: ,,Ő AZ!"

Müller Péter.