Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyarlóság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyarlóság. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 6., csütörtök

Katerina Forest: Gyarlóságaink



Mint a katonák a forró sivatagban
menetelünk az életért, egy korty vízért,
lábunk reszketve lép az ismeretlen földre.
A félelem sikolya a jövendölés,
hogy eljött az utolsó nap
mit megirt az Isteni Prófécia.

Még hinni akarsz az álmaidban
de visszahúz az idő, végtelenbe
mártott tollal vércsíkot húz rajtad,
hogy ébredj végre érezd és féltsed
hangyányi porszem életed

Az univerzum zenéje átölel,
fényévekre repít, s te egy perc
alatt megérted a tiltott lényeget.
Követelsz, lázadsz, mint egy
kisgyerek, visszakéred az életed.

Rabszolga lettél, rongyos bábu
kinek szava semmit ér,
de érezni akarod, hogy nem hiába éltél
e földön, mivel mint üveggolyóval a
gyermek, játszik most az agymosott
mutáns , ki dönt életről halálról.

Még nem késő hadrendbe állni
az egész földön kart karba fonni
gyengülő lábakba erőt adni.
Követeljetek, vizet, levegőt, földet,
mert a Prófécia beteljesedett.

2017. március 26., vasárnap

Katerina Forest: Gondolkodom


Gondolkodom. Ezzel telik a napom. 
Az emberi gyarlóságon, butaságon. 
Keresztre feszített hitem már-már
 feladom. Aztán eszembe jut,
mily kis idő vár még rám a földi lét
 oltárán. Emlékemet majd itt hagyom.
Esténként eszedbe jutok, ezért örökké
élni fogok, mert  sejtjeidben megbúvok.
Lehet, mesélsz rólam, vagy csak
belül emlékezel, jót vagy rosszat,
nem érdekes. Egy könnycseppet
a szemedbe széltől kavart por
 teremt. Legyintsz egyet
 - Nem érdekes...