Az angol házaspár
vette észre a magányosan álldogáló Elizát. Szofi azonnal felismerte.
-- Heló! Mi
történt kedvesem? Nem kirándulásra való idő ez. És miért egyedül kószál ilyen
ítéletidőben? Jöjjön csak, jöjjön közelebb. Kijöttünk kagylókat gyűjteni, de
rém hideg lett. Talán, ha kitisztul az ég, újra elindulunk portyázni, most
sietünk haza, nézze már megint kezdi.
Nagy csattanással
villám csapódott a sziklás part fölött és mint egy jelre, újra megeredt az eső.
A házaspár ott állt várakozóan előtte. John átlagos külsejű, Szofi alacsony
kissé molett alkatú volt. Talán Szofi kissé kihívóbbnak tűnt első rálátásra,
tetovált szemöldökével, hegyes műkörmeivel, de a máz nem tudta eltakarni az
egyszerűségét. Eliza ezért is volt bizalmas hozzájuk, nem érezte felőlük a
mesterkélt kivagyiságot. Attól a naptól, hogy sikerült Szofit kimentenie a
tengerből, barátok lettek. Sokszor találkoztak és beszélgettek a strandon.
-- Szofi, annyira
örülök maguknak! Nem tudom mit tegyek. Hová menjek. Van egy kis gubanc az
életemben -- vallotta be Eliza.
-- Hallod John,
micsoda véletlen, hogy ilyen rossz idő van és ezzel együtt rengeteg felesleges
időnk is. Eljössz kedvesem hozzánk, egy forró teára és közben ránk borítod a
túlterhelt lelked. Mit szólsz hozzá? Pár percre van az apartmanunk, nézd csak,
ott van, ide látszik -- mutatott a parti házak felé.
Eliza örült a
meghívásnak. Szofi az apartmanba érve azonnal a fürdőszobába parancsolta
Elizát.
-- Egy forró
zuhanyra van szüksége kis doktornő, itt van egy meleg köntös, papucs. Csurom
víz mindene. Meg kell szárítani valamennyi ruhát, ami magán van.
Amikor kilépett a
fürdőszobából a forró tea ott gőzölgött az asztalon. Szofi türelmetlenül várta.
-- Ugye
tegeződhetünk. Sokkal jobban megy a beszélgetés. Ne kímélj bennünket, jöhet a
sztori!
-- Jól van, talán
segít, ha elmondom, mert össze vagyok zavarodva. Nem tudom, hogyan tovább.
Nektek sok mindenről meséltem a strandon, csak kerültem az igazságot. Mi nem
voltunk Gáborral egy pár, szóval az idilli kép, amit láttatok, az nem
valóságos. El kell mondjam elejétől az igaz történetünket, hogy megértsétek.
Eliza belekezdett
a történetébe, teljesen visszament időben a legelejére, a magas vékony görbe
orrú Elizáig. Mesélt a filmsztárnak beillő egyetemi tanárjáról Siraki Gáborról.
A hihetetlen sztoriról ahogy újra találkoztak és eljutottak együtt Korzikára.
-- És ő még most
sem tudja ki vagy valójában? Miért gondoltad, hogy ez jó ötlet? -- csapta össze
a tenyerét John, aki kicsit távolabb ült tőlük egy kényelmes gyékényfotelban.
Nem kapcsolódott be a beszélgetésbe, lehunyt szemmel hallgatott addig míg a végére
ért Eliza az elbeszélésnek.
-- Féltem
kimondani az igazságot, attól féltem a legjobban, ha megtudja, hogy egy volt
diákja vagyok, azonnal eltűnik belőle az az érzés, ami az együttöltött idő
alatt kialakult benne.
Pár percig
csendben ültek, Szofi mély sóhajokkal jelezte mennyire együtt érez Elizával.
-- Segítünk --
törte meg a csendet John. De most nincs jobb ötletem, pihend ki magad, eléggé
zaklatott vagy. De ha engem kérdeznél, ha az én véleményemre kíváncsi volnál,
elmondanám most is szívesen.
-- Hallgatlak --
fordult felé érdeklődve Eliza.
-- Én nem hagynám
magára az orvost. Még nincs lejátszva ez a parti. Se nála, se nálad. Te is
hibás vagy, hogy így alakultak a dolgok. Adni kellene mindkettőtöknek a
másiknak esélyt. Én így gondolom. A történeted azt igazolja, hogy ez az orvos
nem csapong, mint egy pillangó a lámpafényben. Ha megszeret valakit, haláláig
hűséges hozzá. Ezért is van az, hogy még most sem tudja feldolgozni a felesége
halálát. Megszeretett téged, szent
meggyőződésem. Én nem passzolnék el egy ilyen biztonságos kapcsolatot. Sokat
ivott, elkeseredett volt. Volt oka rá? Igen, hiszen csalódott benned.
-- Nincs igazad
John! Amit tett, nem menti fel alóla
semmi. Egyszerűen ki kell mondani erőszakot követett el Elizával szemben.
Nálunk Amerikában ezért börtön jár. Az alkoholos állapot sem mentség. Ne
felejtsük el, hogy nem egy lebutított korlátolt emberről beszélünk. Nagy
tudású, intelligens emberrel állunk szemben, és ennek ellenére sem tudta
kontrolálni magát. Az ilyet nagyívben el kell kerülni. Elfelejteni, hátra
hagyni, mint a szemetet. Kimutatta milyen személyiség, az egész életed tönkre
tenné.
-- Szofi drága,
ne hagyd ki, hogy drog hatása alatt volt.
-- Milyen drog?
-- Eliza hitetlenkedve nézett Johnra.
-- A szerelem, a
legkegyetlenebb drog kedvesem. Ez a férfi őrülten szerelmes lett beléd.
Szofinak igaza van sok mindenben, de vegyük figyelembe az enyhítő
körülményeket. Ne ítélkezzünk olyan gyorsan. Azt mondtad kedvesem, hogy nem
tudta ki vagy, azt sem miért titkolod. Mielőtt lezárod az életednek ezt a
részét, fel kellene világosítani ezt a szegény orvost. Na meg ott van a fia, az
elbeszélésedből azt szűrtem le, hogy nagyon kötődik hozzád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése