Hogy mondjam el neked,
mit jelent e föld nekem?
Szavak szürkék, hiteltelenek.
Megpróbálom mégis, hunyd be szemed.
Vedd át tőlem a szeretett képeket.
Hallgasd a patak surranó vizét,
kristálytiszta leheletét.
Hegedűszó, virtuóz muzsika
erdő mélyén a madarak dala.
Síkvidék, szél fodrozta lankák
hullámzó délibáb.
Hegycsúcsok, hamvas gerincek,
mély ölükben ragyogó ércek.
Lenn, a mélyben földalatti folyók,
melyek feltörve élethordozók.
Egy bölcső, melyben ring egy gyermek,
kis falvakban reggeli kakasszó.
Hogy meséljem el a fel nem foghatót,
ami előtt mindennap lelkem meghajol.
A föld, amire mindennap lépek.
A gyökerek belőlem a mélybe,
gránitkövekbe kapaszkodnak,
mert csak így élek.
A hazám ez a gyönyörű ország:
Magyarország.
